Az iskoláról

A község és az iskola története /

Pelsőc (Plešivec) község a Kassai kerületben található, a Rozsnyói járás egyik  települése 2500 lakossal.  Rozsnyótól  17 km-re délnyugatra a Sajó partján, a Gömör-Tornai-karszt lábainál fekszik. A térség 1973 óta tájvédelmi körzet, 1976-tól az UNESCO bioszférikus rezervátuma. Az ENSZ 1995-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította, 2002 óta nemzeti park.

Községünk szülöttjei:

• Rudnay Gyula festőművész
• Dénes György író, költő

            Történelmi emlékeink közé tartozik a  gótikus  református templom a Bebek család kápolnájával, melynek falain értékes freskók találhatók. A község domináns épülete az egykori megyeháza - 1720-ban épült barokk stílusban.

A  Bebekek vízi várára már csak egy falcsonk emlékeztet..

            Pelsőc mint királyi birtok már a 12. században létezett, nevét valószínűleg a területen fekvő kopár Pelsőci-fennsíkról kapta. A 13. században már városszerű település volt. Első urai az Ákos nemzetség tagjai voltak. Ekkor már volt temploma és vára is. Mivel több völgy találkozásánál fekszik, kedvezően fejlődött, így kereskedelmi köponttá vált. 1558-ban a törökök teljesen elpusztították a települést. Pelsőc 1898-ig Gömör megye székhelye lett. Nagy léptekben fejlődött az ipara is. Acélgyárat, szöggyárat, fafeldolgozó üzemet, cellulózfeldolgozó üzemet alapítottak. 1891-ben megépült a pelsőc-murányi, majd a pelsőc-csetneki vasútvonal, így Pelsőc fontos vasúti csomóponttá vált.

 Az 1950-51-es tanévben Pelsőcön is megnyílt a magyar alapiskola kapuja. A községben a Rongyos vendéglő helyén alakult iskolában indult el az oktatás. A tanulók száma rohamosan növekedett, ezért a tanítás az átalakított Korona vendéglő helyén folytatódott. A népes osztályok kinőtték a tantermeket, s a volt megyeházba költöztek. Az 1961-es tanévet a szlovák és a magyar iskola állami rendeletre egy igazgatóság alatt kezdte az 1958-ban átadott  épületben. A 847 tanulóból 394 volt a magyar tagozatos.

        1990 szeptemberében önálló magyar iskola nyílt a községben, 13 osztályban 310 tanuló tanult Máté László igazgató és Máté Géza igazgatóhelyettes vezetése alatt. Az évek során az iskola fokozatosan elnyerte mai arculatát. Azóta javítjuk, modernizáljuk az épületet. Tökéletesítettük az angol és német nyelv oktatását. 2000-ben számítástechnikai osztályt hozott létre a szülői szövetség, majd 2001-től részt vett az iskola az Infovek projektben, melynek köszönhetően az iskola számítástechnikai szaktanterme 12 géppel bővült.

 2002. április 1-jétől megkaptuk az önálló jogalanyiságot. A  szülői szövetség hozzájárulásával új, modern segédeszközöket kapunk, amelyek a tanítás színvonalát emelik. Több mint harminc éves a kapcsotatunk az alsózsolcai Herman Ottó Általános és Művészetoktatási Iskolával. 2003-ban a "Kéz a kézben jó barátok..." című Phare-projekt adott lehetőséget a barátság mélyebb kiépítésére. 2007-ben újabb közös uniós projektben vettünk részt "A Sajó vize összeköt" címmel. A tanári kar évente több továbbképzést szervez, különböző szakmai tanfolyamokon vesz részt, melyek  segítenek abban, hogy konkrét ötleteket, új impulzusokat mutathassunk be, mely a tanítást változatosabbá, gazdagabbá teszik.

            Intézményünk csendes környezetben fekszik a Kis-hegy (Szilicei-fennsík) alatt. Az épület kétemeletes, melyben tantermek, szaktantermek, játszószoba, olvasóterem, könyvtár, öltözők, tornaterem, szertárak és irodahelyiségek vannak. Iskolánk területén található továbbá a  fa- és vasműhely, valamint a  sportpálya.

            Jelenleg a kilenc évfolyamban 11 osztály működik. Szakképzett pedagógusaink száma 17 (15 pedagógus, 2 nevelőnő).  Napközis tanulóink 2 csoportban dolgoznak. Munkánkat 2 titkárnő,  3 takarítónő  és 1 karbantartó is segíti.

Körzeti iskola vagyunk, mivel nemcsak pelsőci gyerekek járnak hozzánk, hanem 16 község diákseregét fogadjuk be: Kecső, Hosszúszó, Ardó, Borzova, Csoltó, Lekenye, Melléte, Gömörhorka, Gice, Páskaháza, Kuntapolca, Vígtelke, Beretke, Szilice, Szalóc.

A tanulók többsége magyar nemzetiségű, de van szlovák és cseh nemzetiségű is. A diákok 30%-a roma származású. Régiónkban magas a munkanélküliség. Egyre több a  hátrányos helyzetű családok gyermekeinek a száma intézményünkben. A legtöbb tanuló tehetséges, sokoldalú, jó családi háttérrel rendelkezik. Csak kevesen érkeznek felkészületlenül, főleg azok, akik nem járnak óvodába. Ezeket  a tanulókat utántanítással vagy szakköri foglalkoztatással zárkóztatjuk fel.

      Több éve folyik a speciális igényekkel rendelkező tanulók integrálása, mely a szülők,  gyógypedagógus, pszichológus és tanácsadó segítségével történik.